Politikai tevékenységem kezdete 1996-ra nyúlik vissza, abban az évben váltam a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagjává. Karrieremet elsõsorban demokratikus eszmék határozták meg, amelyek ebben az értelemben a nemzeti kisebbségek érdekképviseletének szükségességét is feladatként szabták meg számomra.
Munkám során - elõbb helyi tanácsosként, jelenleg parlamenti képviselõként, és nem utolsó sorban az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjeként kiemelten szem elõtt tartottam és tartom mind a Kolozs megyei magyar kisebbség, mind általában véve a megye egész lakosságának érdekeit.
Tevékenységem hatékony folytatásához – melyet a kezdetektõl fogva a közösség szolgálatába állítottam – biztosítani szeretném szavazóimat arról, hogy állandó jelleggel részt veszek a megye társadalmi, politikai és kulturális életében, hogy naprakész információk birtokában, és a helyi igények és hiányosságok ismeretében érdemben tenni tudjak azokért, akik bizalmat szavaztak nekem. Éppen ezért az Önök rendelkezésére bocsátom parlamenti tevékenységem összefoglaló anyagát.
1. Jogász régiséget a tanács titkárának
RMDSZ-es kollégáimmal együtt olyan törvénytervezetet kezdeményeztünk melynek értelmében a tanács titkári tisztségének betöltése jogász régiségnek számít. Ezáltal a jogott végzett fiatalokat arra sarkalljuk, hogy vállalják fel a tanács titkári feladatot, ugyanakor pedig növeljük a Kolozs megyei, illetve a romániai polgármesteri hivatalok alkalmazottainak képesítését.
2. A többség akarata megakadályozza az albérlõk kilakoltatását
A Szenátus és Képviselõház döntött: a rosszakaratú albérlõt nem lehet gyorsított eljárással kilakoltatni, az országgyûlés elvetette azt a törvénytervezetet amiben azt javasoltam, hogy egyszerûsített bírói eljárást alklamazzanak az albérlõk kilakoltatása esetén. A törvény értelmében az államosított ingatlanok jogos tulajdonosai kötelesek megtartani az ingatlanra kötött bérleti szerzõdést még akkor is ha már a szóban forgó ingtalant visszaszolgáltatták, és ahhoz, hogy el tudják távolítani az esetleg gondatlan és rosszhiszemû albérlõt továbbra is a megszokott, de hosszú és nehézkest eljárást kell kövessék.
3. Megtörik a közjegyzõk egyeduralma
Javaslatomra elérhetõbb lesz a közjegyzõi szakma. Több szenátor és képviselõ kollégámmal együtt úgy láttuk, hogy a közjegyzõi szakma liberalizálásával növelhetjük a közjegyzõk versenyképességét, akik fel kell vegyék a kesztyût minden tapasztalt jogásszal szemben. Indítványunknak fõ kedvezményezetje az állampolgár – szavazónk, aki remélhetõen kevesebbet fog majd fizetni a mindenképp jobb minoségû közjegyzõi szolgáltatásokért.
4. Érthetõbb és egyszerûbb eljárás a községek alapításakor
RMDSZ-es kollégáimmal együtt érthetõbbé és ugyanakkor egyszerûbbé akarjuk tenni a települések rangsorolását, illeteve a községek alapítását. Kezdeményezésünk célja a törvény érthetõ alkalmazása. A törvény által elõírt eljárás teljesítése után, a község megalakulását, illetve a település rangsorolását az országgyûlés mondja ki.
5. Új jogszabály az Alkotmánybíróság személyzetét illetõen
Több parlamenti kollégámmal együtt egy olyan törvénytervezet kezdeményezõi vagyunk, ami új törvényes keretet nyújt az Alkotmánybíróság alkalmazottai számára. Az új törvény elfogadásával 8 év jogrendszeri módosításai tükrözõdnének az alkotmánybírósági alkalmazottak státuszában.
6. Újabb csatát nyertünk az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében
Évek hosszú sora után végre sikerült törölni az állam elõvásárlási jogát. Kedeményezésemre az állam nem kötelezheti a visszaszolgáltatott javak külföldi tulajdonosait, hogy elõször neki ajánlja fel az ingatlant megvásárlásra. A tulajdonos szabadon kínálhatja megvásárlásra tulajdonát, függetlenül attól, hogy ki a leendõ vásárló.
7. Új alapelvek a modern családban – a család demokratikus pillérekre helyezése
Véleményem szerint a jelenlegi társadalmi viszonyok keretében a házastársaknak meg kell adni az esélyt, hogy igényeiknek és érdekeiknek megfelelõen kiválasszák azt a házassági vagyonrendszert, amely anyagi kapcsolataikat fogja rendezni.
Miért rendezzük anyagi viszonyainkat a házasság elõtt?
A kicsinyes és jelentéktelen dolgokon túlmenõen, egy sajátos vagyonrendszer kiválasztásával a felek maguk dönthetnek anyagi ügyleteikrõl, idõt és pénzt nyernek azzal, hogy nem kérik a bíróság közbenjárását. Egy házassági szerzõdés esetén a válás egy egyszerû formalitásnak tûnhet, hisz az anyagi kérdések rendezését a felek már leszögezték.
Mit kínál ez a törvénykezdeményezés?
- Megadni a házastársaknak azt a lehetõséget, hogy igényeik szerint szabadon válasszanak házassági vagyonjogi rendszert.
- Megelõzni az anyagi javakkal kapcsolatos vitákat.
- Azok számára akik nem akarnak házassági szerzõdést kötni, megmaradnak a jelenleg is hatályos vagyonközösségre vonatkozó rendelkezések.
- Törvénykezdeményezésemben három egyezményes házassági vagyonrendszert nevesítettem meg – de a házastársak, az általános törvényes keretek tiszteletben tartásával, eltérhetnek az általam körvonalazott rendszerektõl:
* A javak elkülönítésérõl szóló rendszer – minden házasság elõtt, illetve a házasság ideje alatt saját név alatt szerzett vagyontárgy, a szerzõ házastárs kizárólagos tulajdona. A közösen szerzett javak, a házas felek részarányos közös tulajdonát képezik.
* A vagyonszerzésben való részvétel rendszere - minden házasság elõtt, illetve a házasság ideje alatt saját név alatt szerzett vagyontárgy, a szerzõ házastárs kizárólagos tulajdona. Ha a beszerzés/felvásárlás közös jövedelembõl vagy a másik fél magánjövedelmébõl történt, a rendszer felosztását követõen, a szerzõ fél köteles kártérítésben részesíteni házastársát.
* Egyezményes vagyonközösség – alkalmazását tekintve megegyezik a jogszerû vagyonközösség rendszerével, de a házasfelek, vagyonjogi szerzodésükben, pontszerûen eltérhetnek a jogszerû vagyonközösség rendszerétõl. Bizonyos eltérések bevezetése / körvonalazása a törvény által meghatározott kérdésekben lehetséges.
- Bármely vagyonrendszer módosítása a házasságkötéstõl számított 6 hónap leteltével válik lehetségessé.
8. Szemem fénye – együtt a gyermekekért
Életem legboldogabb pillanata az volt amikor apa lettem. A szülõi felelõség mellett, abban a pillanatban felvállaltam azt is, hogy harcoljak a gyermekek jogaiért – a fiamért, a te gyerekedért és az összes kis csemetéért aki valaha segítségre szorul. Ezért több parlamenti képviselõ társammal együtt olyan törvény kezdeményezõje vagyok, ami a GYERMEK ÜGYVÉDJE intézményét honosítja meg Romániába. A törvénykezdeményezés célja a gyermekek érdekképviselete, jogaiknak biztosítása és minden kisded életének jobbítása.
9. Egyenlõ jogok a kommunizmus meghurcoltjainak
Ügyvédként tanuja lehettem annak, hogy a romániai bíróságok joggyakorlata nem egyhangú a kommunizmusban meghurcoltak jogainak elismerését illetõen. A törvény értelmezheõosége miatt sok áldozattól megvonták törvényes jogaikat. Törvénykezdeményezésem célja ennek a különbségtételnek az eltörlése és a jogos kedvezményezettek számának a megnövelése, azáltal, hogy azok akik negatív elbírálásban részesültek újból leadhatjak kérésüket
10. Kártérítés mindazoknak akik katonai szolgálat alatt kötelezõ munkát végeztek
Törvénykeydeményezésem célja az, hogy minden olyan személy aki a katonai szolgálat alatt kötelezõ munkát végzett, függetlenül attól, hogy DGSM keretén belül tevékenykedett vagy sem, hasonló elbírálásban részesüljön. Ugyanakkor a törvénytervezet jóváhagyásával elejét vehetjük az Emberjogi Bíróság újabb megróvásainak, hiszen egy viszonylag friss döntésében a strassbourgi bíróság elmarasztalta Romániát a nem egységes joggyakorlatért ami ebben a témában kialakult.
Munkám során - elõbb helyi tanácsosként, jelenleg parlamenti képviselõként, és nem utolsó sorban az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjeként kiemelten szem elõtt tartottam és tartom mind a Kolozs megyei magyar kisebbség, mind általában véve a megye egész lakosságának érdekeit.
Tevékenységem hatékony folytatásához – melyet a kezdetektõl fogva a közösség szolgálatába állítottam – biztosítani szeretném szavazóimat arról, hogy állandó jelleggel részt veszek a megye társadalmi, politikai és kulturális életében, hogy naprakész információk birtokában, és a helyi igények és hiányosságok ismeretében érdemben tenni tudjak azokért, akik bizalmat szavaztak nekem. Éppen ezért az Önök rendelkezésére bocsátom parlamenti tevékenységem összefoglaló anyagát.
1. Jogász régiséget a tanács titkárának
RMDSZ-es kollégáimmal együtt olyan törvénytervezetet kezdeményeztünk melynek értelmében a tanács titkári tisztségének betöltése jogász régiségnek számít. Ezáltal a jogott végzett fiatalokat arra sarkalljuk, hogy vállalják fel a tanács titkári feladatot, ugyanakor pedig növeljük a Kolozs megyei, illetve a romániai polgármesteri hivatalok alkalmazottainak képesítését.
2. A többség akarata megakadályozza az albérlõk kilakoltatását
A Szenátus és Képviselõház döntött: a rosszakaratú albérlõt nem lehet gyorsított eljárással kilakoltatni, az országgyûlés elvetette azt a törvénytervezetet amiben azt javasoltam, hogy egyszerûsített bírói eljárást alklamazzanak az albérlõk kilakoltatása esetén. A törvény értelmében az államosított ingatlanok jogos tulajdonosai kötelesek megtartani az ingatlanra kötött bérleti szerzõdést még akkor is ha már a szóban forgó ingtalant visszaszolgáltatták, és ahhoz, hogy el tudják távolítani az esetleg gondatlan és rosszhiszemû albérlõt továbbra is a megszokott, de hosszú és nehézkest eljárást kell kövessék.
3. Megtörik a közjegyzõk egyeduralma
Javaslatomra elérhetõbb lesz a közjegyzõi szakma. Több szenátor és képviselõ kollégámmal együtt úgy láttuk, hogy a közjegyzõi szakma liberalizálásával növelhetjük a közjegyzõk versenyképességét, akik fel kell vegyék a kesztyût minden tapasztalt jogásszal szemben. Indítványunknak fõ kedvezményezetje az állampolgár – szavazónk, aki remélhetõen kevesebbet fog majd fizetni a mindenképp jobb minoségû közjegyzõi szolgáltatásokért.
4. Érthetõbb és egyszerûbb eljárás a községek alapításakor
RMDSZ-es kollégáimmal együtt érthetõbbé és ugyanakkor egyszerûbbé akarjuk tenni a települések rangsorolását, illeteve a községek alapítását. Kezdeményezésünk célja a törvény érthetõ alkalmazása. A törvény által elõírt eljárás teljesítése után, a község megalakulását, illetve a település rangsorolását az országgyûlés mondja ki.
5. Új jogszabály az Alkotmánybíróság személyzetét illetõen
Több parlamenti kollégámmal együtt egy olyan törvénytervezet kezdeményezõi vagyunk, ami új törvényes keretet nyújt az Alkotmánybíróság alkalmazottai számára. Az új törvény elfogadásával 8 év jogrendszeri módosításai tükrözõdnének az alkotmánybírósági alkalmazottak státuszában.
6. Újabb csatát nyertünk az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében
Évek hosszú sora után végre sikerült törölni az állam elõvásárlási jogát. Kedeményezésemre az állam nem kötelezheti a visszaszolgáltatott javak külföldi tulajdonosait, hogy elõször neki ajánlja fel az ingatlant megvásárlásra. A tulajdonos szabadon kínálhatja megvásárlásra tulajdonát, függetlenül attól, hogy ki a leendõ vásárló.
7. Új alapelvek a modern családban – a család demokratikus pillérekre helyezése
Véleményem szerint a jelenlegi társadalmi viszonyok keretében a házastársaknak meg kell adni az esélyt, hogy igényeiknek és érdekeiknek megfelelõen kiválasszák azt a házassági vagyonrendszert, amely anyagi kapcsolataikat fogja rendezni.
Miért rendezzük anyagi viszonyainkat a házasság elõtt?
A kicsinyes és jelentéktelen dolgokon túlmenõen, egy sajátos vagyonrendszer kiválasztásával a felek maguk dönthetnek anyagi ügyleteikrõl, idõt és pénzt nyernek azzal, hogy nem kérik a bíróság közbenjárását. Egy házassági szerzõdés esetén a válás egy egyszerû formalitásnak tûnhet, hisz az anyagi kérdések rendezését a felek már leszögezték.
Mit kínál ez a törvénykezdeményezés?
- Megadni a házastársaknak azt a lehetõséget, hogy igényeik szerint szabadon válasszanak házassági vagyonjogi rendszert.
- Megelõzni az anyagi javakkal kapcsolatos vitákat.
- Azok számára akik nem akarnak házassági szerzõdést kötni, megmaradnak a jelenleg is hatályos vagyonközösségre vonatkozó rendelkezések.
- Törvénykezdeményezésemben három egyezményes házassági vagyonrendszert nevesítettem meg – de a házastársak, az általános törvényes keretek tiszteletben tartásával, eltérhetnek az általam körvonalazott rendszerektõl:
* A javak elkülönítésérõl szóló rendszer – minden házasság elõtt, illetve a házasság ideje alatt saját név alatt szerzett vagyontárgy, a szerzõ házastárs kizárólagos tulajdona. A közösen szerzett javak, a házas felek részarányos közös tulajdonát képezik.
* A vagyonszerzésben való részvétel rendszere - minden házasság elõtt, illetve a házasság ideje alatt saját név alatt szerzett vagyontárgy, a szerzõ házastárs kizárólagos tulajdona. Ha a beszerzés/felvásárlás közös jövedelembõl vagy a másik fél magánjövedelmébõl történt, a rendszer felosztását követõen, a szerzõ fél köteles kártérítésben részesíteni házastársát.
* Egyezményes vagyonközösség – alkalmazását tekintve megegyezik a jogszerû vagyonközösség rendszerével, de a házasfelek, vagyonjogi szerzodésükben, pontszerûen eltérhetnek a jogszerû vagyonközösség rendszerétõl. Bizonyos eltérések bevezetése / körvonalazása a törvény által meghatározott kérdésekben lehetséges.
- Bármely vagyonrendszer módosítása a házasságkötéstõl számított 6 hónap leteltével válik lehetségessé.
8. Szemem fénye – együtt a gyermekekért
Életem legboldogabb pillanata az volt amikor apa lettem. A szülõi felelõség mellett, abban a pillanatban felvállaltam azt is, hogy harcoljak a gyermekek jogaiért – a fiamért, a te gyerekedért és az összes kis csemetéért aki valaha segítségre szorul. Ezért több parlamenti képviselõ társammal együtt olyan törvény kezdeményezõje vagyok, ami a GYERMEK ÜGYVÉDJE intézményét honosítja meg Romániába. A törvénykezdeményezés célja a gyermekek érdekképviselete, jogaiknak biztosítása és minden kisded életének jobbítása.
9. Egyenlõ jogok a kommunizmus meghurcoltjainak
Ügyvédként tanuja lehettem annak, hogy a romániai bíróságok joggyakorlata nem egyhangú a kommunizmusban meghurcoltak jogainak elismerését illetõen. A törvény értelmezheõosége miatt sok áldozattól megvonták törvényes jogaikat. Törvénykezdeményezésem célja ennek a különbségtételnek az eltörlése és a jogos kedvezményezettek számának a megnövelése, azáltal, hogy azok akik negatív elbírálásban részesültek újból leadhatjak kérésüket
10. Kártérítés mindazoknak akik katonai szolgálat alatt kötelezõ munkát végeztek
Törvénykeydeményezésem célja az, hogy minden olyan személy aki a katonai szolgálat alatt kötelezõ munkát végzett, függetlenül attól, hogy DGSM keretén belül tevékenykedett vagy sem, hasonló elbírálásban részesüljön. Ugyanakkor a törvénytervezet jóváhagyásával elejét vehetjük az Emberjogi Bíróság újabb megróvásainak, hiszen egy viszonylag friss döntésében a strassbourgi bíróság elmarasztalta Romániát a nem egységes joggyakorlatért ami ebben a témában kialakult.
created by quantum design